Ismertető szöveg: 1983. MARTIN LUTHER - BLOKK
M. Luther (1483-1546) születésének 500. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 12 1/2 K. fog.
T.: Dudás László
Á 1983. aug. 12.-1984. jan. 31.
P 265 300 fog. 8 800. számozott
3586 Bl 165 3623 20 Ft Mellkép, égő pápai bulla,
wittenbergi városrészlet 300,- 300,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Martin Luther német pap, reformátor, az evangélikus
egyház megalapítója, Ágoston-rendi kanonok.
Mansfeldben töltötte gyermekkorát, majd az
erfurti egyetemen 1501-től filozófiai és jogi
tanulmányokba kezdett. Az itt megismert
Ockham-féle (William Ockham angol egyházi
átokkal sújtott ferences szerzetes 1285 k.+
1348 k.) nominalizmus (teológiai,
ismeretelméleti és metafizikai irányzat, mely
szerint általános fogalmak nem léteznek, csak
partikuláris dolgok) meghatározta későbbi gondolkodását. 1507-ben pappá szentelték az
Ágoston-rendi remeték erfurti kolostorában.
1508-ban elfogadta a meghívást a wittenbergi
egyetemre. 1512-ben a szentírástudomány doktorává és professzorává avatták. 1513-tól
a wittenbergi egyetem tanára. 1517-ben X. Leó pápa (1513-1521) elrendelte a
bűnbocsájtó levelek terjesztését Németországban, mely a tulajdonosának biztos
feloldozást jelentett gyóntatójától. Luther ezek káros hatását felmérve tette közzé
1517. október 31-én a vártemplom ajtaján 95 tételét a valódi bűnbánatról,
bűnbocsánatról, és az isteni kegyelemről. Nyilatkozatának hatalmas visszhangja volt.
1520-ban X. Leó pápa elítélte a bullájában, melyet Luther 1520. december 12-én
nyilvánosan elégetett. További írásaiban - A kereszténység állapotának
megjavításáról, Az egyház babiloni fogságáról, A keresztény ember szabadságáról és
Az Antikrisztus bullája ellen - vitatta Róma főhatalmát és a pápa tévedhetetlenségét.
Luther új irányvonalat jelölt ki az egyház számára. 1521 februárjában a wormsi
birodalmi gyűlés előtt felszólították tanainak visszavonására, amit egy napi
gondolkodás után megtagadott. V. Károly császár ezt követően birodalmi
átokkal sújtotta és száműzte. Műveit betiltották, és elégették. Luther pártfogója, Bölcs
Frigyes szász választófejedelem (ur. 1486-1525) Wartburg várába rejtette. 1522-ben
tért vissza Wittenbergbe. Ott fogott hozzá az új német nyelvet teremtő
bibliafordításához, melyet egyúttal értelmezett és magyarázott, írt, prédikációkat tett
közzé, szertartásokat rendezett, miközben vitatkozott ellenfeleivel. Ezután kezdte el
önálló evangélikus egyházának a szervezését. Nyíltan szembefordult Zwingl-vel és Kálvinnal. Művei egész könyvtárra rúgnak. Tevékenységének
emlékére minden év október 31-e a reformáció ünnepe. 1821-ben
Wittenbergben, 1868-ban Wormsban és még számos helyen szobrot emeltek
emlékére. (Révai Nl.13k.53 o.,Larousse 1992.2k.740 o., MNL.12k.306 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Február) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|