|
Ismertető szöveg: 1995. FESTMÉNYEK (XXV.)-
MOHOLY NAGY LÁSZLÓ ES BERNÁTH AURÉL
Moholy N. L. (1895-1946) és Bernáth A. (1895-1982) születésének
100. évfordulója alkalmából.
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Svindt Ferenc
Névérték: 22,- Ft
Á 1995. szept. 18.-1997. dec. 31.
P 300 000 fog.
4307 4355 22 Ft Moholy Nagy L: K XVIII. (1923) 120,- 70,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Moholy Nagy László magyar festő, fotográfus, művészeti szakíró. A XX. század legsokoldalúbb művészeinek
egyike. Budapesten kezdett jogi tanulmányait abbahagyva, festeni kezdett. Az
I. világháború idején, katonai szolgálata alatt tábori levelezőlapokra készültek első
rajzai. 1919-ben a magyar aktivisták Forradalom című kiáltványát már
képzőművészként írta alá. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsben csatlakozott a
Kassák Lajos vezette Ma köréhez. A Ma kör hatását jelzik művein az
1920-tól jeentkező új formanyelvhez vezető törekvések. Természeti motívumokra
épülő korábbi tájképeit továbbgondolva, a geometrikus igényű kompozíciótól eljutott
az absztrakt határáig. Ezt példázza a Magyarországi szántóföldek című képe. Az 1920-ban
készült képsorozatán az ipari táj és a mozgás keltette élmény szinte teljesen
absztrakt. A konstruktivizmushoz kapcsolódnak első, üvegarchitektúrának nevezett
művei, majd ezt követték az egymáson áttűnő színsíkokból
felépülő festményei, kamera nélküli fotói, a szintén a
transzparencia alapelvére épülő úgynevezett fotogramok. Az 1930-as
években különféle anyagokkal és technikákkal kísérletezett, és
ez vezette a térplasztikák készítéséhez, melyek áttetsző műanyag
felületeikkel változtatni tudták a fény- és a térhatást. Ennek
szellemében született Fényjáték fekete-fehér-szürke című filmje.
Életművében fontos korszak volt a Walter Gropius meghívására a Bauhaus oktatójaként eltöltött öt év 1923-tól 1928-ig, ahol az előkészítő tanfolyamot és a fémműhelyt, majd a
fotócsoportot vezette. Szerkesztette és részben írta a Bauhaus kiadványsorozatot.
1931-ben a pozsonyi iparművészeti iskolán tartott előadásokat.
1933-ban, Adolf Hitler hatalomra jutása után távoznia kellett Berlinből.
1934-ben Amszterdamban, 1935-ben Londonban tevékenykedett, ahol jelentős
mennyiségű fényképdokumentumot adott közre. 1937-ben kivándorolt az USA-ba,
Chicagóba költözött, ahol megalapította a New Bauhaust, majd School of Design
néven saját iskolát alapított 1939-ben. Elsősorban a térproblémák és a fényhatások
sokoldalú tanulmányozására, megismerésére koncentrált. Képei, rajzai, plasztikai
konstrukciói, fotogramjai absztrakt forma-kompozíciók, amelyek modelljei lehetnek a
modern ember térszemléletének. Megvilágítási effektusai és a színes fények
alkalmazása révén a kinetikus művészet egyik előfutára. Művei rendkívül hatottak a
mindennapi élet használati tárgyainak formálására. (Műv.L.1967.3k.359 o., Larousse
1992.2k.949 o., MNL.13k.219 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|
