A direktory hiányzik!
Normál kép: | Méret: x | Színmélység: | Felbontás: ismeretlen |
Ismertető szöveg: 1995. FESTMÉNYEK (XXV.)-
MOHOLY NAGY LÁSZLÓ ES BERNÁTH AURÉL Moholy Nagy László magyar festő, fotográfus, művészeti szakíró. A XX. század legsokoldalúbb művészeinek egyike. Budapesten kezdett jogi tanulmányait abbahagyva, festeni kezdett. Az I. világháború idején, katonai szolgálata alatt tábori levelezőlapokra készültek első rajzai. 1919-ben a magyar aktivisták Forradalom című kiáltványát már képzőművészként írta alá. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsben csatlakozott a Kassák Lajos vezette Ma köréhez. A Ma kör hatását jelzik művein az 1920-tól jeentkező új formanyelvhez vezető törekvések. Természeti motívumokra épülő korábbi tájképeit továbbgondolva, a geometrikus igényű kompozíciótól eljutott az absztrakt határáig. Ezt példázza a Magyarországi szántóföldek című képe. Az 1920-ban készült képsorozatán az ipari táj és a mozgás keltette élmény szinte teljesen absztrakt. A konstruktivizmushoz kapcsolódnak első, üvegarchitektúrának nevezett művei, majd ezt követték az egymáson áttűnő színsíkokból felépülő festményei, kamera nélküli fotói, a szintén a transzparencia alapelvére épülő úgynevezett fotogramok. Az 1930-as években különféle anyagokkal és technikákkal kísérletezett, és ez vezette a térplasztikák készítéséhez, melyek áttetsző műanyag felületeikkel változtatni tudták a fény- és a térhatást. Ennek szellemében született Fényjáték fekete-fehér-szürke című filmje. Életművében fontos korszak volt a Walter Gropius meghívására a Bauhaus oktatójaként eltöltött öt év 1923-tól 1928-ig, ahol az előkészítő tanfolyamot és a fémműhelyt, majd a fotócsoportot vezette. Szerkesztette és részben írta a Bauhaus kiadványsorozatot. 1931-ben a pozsonyi iparművészeti iskolán tartott előadásokat. 1933-ban, Adolf Hitler hatalomra jutása után távoznia kellett Berlinből. 1934-ben Amszterdamban, 1935-ben Londonban tevékenykedett, ahol jelentős mennyiségű fényképdokumentumot adott közre. 1937-ben kivándorolt az USA-ba, Chicagóba költözött, ahol megalapította a New Bauhaust, majd School of Design néven saját iskolát alapított 1939-ben. Elsősorban a térproblémák és a fényhatások sokoldalú tanulmányozására, megismerésére koncentrált. Képei, rajzai, plasztikai konstrukciói, fotogramjai absztrakt forma-kompozíciók, amelyek modelljei lehetnek a modern ember térszemléletének. Megvilágítási effektusai és a színes fények alkalmazása révén a kinetikus művészet egyik előfutára. Művei rendkívül hatottak a mindennapi élet használati tárgyainak formálására. (Műv.L.1967.3k.359 o., Larousse 1992.2k.949 o., MNL.13k.219 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) |
Kapcsolódó dokumentum: Bernáth Aurél, Svindt Ferenc: Hegedűművésznő |