Ismertető szöveg: Csengele község Csongrád megye Kisteleki kistérségében. A bronzkorban is már lakott volt, a Mételyes dűlőben 1932-ben kerültek felszínre ebből a korból származó agyagedények. A 600-as évek elejétől avarok temetkeztek a Feketehalmi dombnál. A 7. század közepén avar vezért temettek el a Jójárt tanya mellett. Az Árpád-korban két temploma volt a településnek, Alsó- és Felsőcsengelén 1-1. A Bogárháti templomot a tatárok pusztították el, amit a kunok újjáépítettek. A felsőcsengelei templom romjait 1891-ben tárta fel Reizner János. Valószínűleg a 16. század közepén a törökök gyújtották fel. A középkorban Szeged városa a kunokkal közösen legeltetésre használta a csengelei pusztát. Egy 1570-es török összeírás szerint 3100 szarvasmarhát tartottak ezen a területen. 1852-ben elkezdték a pusztát bérbe adni. 1890-ben kezdte meg működését az első iskola, a belsőcsengelei. A 19. század második felében Kordás Mihály szélmalmot épít. 1909-ben vasútállomás létesítését határozta el a kereskedelem-ügyi miniszter. 1914-ben megkezdte az első helyi orvos a működését. 1934-ben motormalom épült. 1936-ban kezdte meg az első helyi lelkész a működését, a parókia 1938-ra készült el. 1941-ben elkészül az I. fokú közigazgatási kirendeltség épülete, de csak 1943-ban kezdte meg működését. 1945-ben megszűnt a földbérlői rendszer, a földeket szétosztották. 1948-ban 250 házhelyet osztottak ki a majdani falu területén. 1950-ben önálló községgé nyilvánították Csengelét.