Normál kép: obudai_kontuly-b.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: obudai_kontuly-b_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Óbudai temető: 13/5-I-83

Ismertető szöveg: Kontuly Béla, Nemessányi festő, művészpedagógus. Művészeti tanulmányait Prágában és a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte Réti István irányításával. Már főiskolás korában több ízben (1922, 1923, 1927) jelentkezett műveivel a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumban. 1928-30-ban feleségével, Fuchs Hajnalkával együtt a Római Magyar Akad. ösztöndíjasai voltak. 1932-ben az Ernst Múzeumban megrendezte gyűjteményes kiállítását. Az 1930-as évek elejétől murális alkotásokkal bízták meg. 1931-ben a szegedi egyetem lépcsőházának freskóit készítette el, 1934-ben pedig a budapesti Hermina úti kápolna, 1939-ben a vízivárosi Szent Anna-templom falképeit (ez utóbbit Molnár C. Pállal együtt) készítette el. Jelentős alkotásai még: a váci Székesegyház és a budapesti Thököly úti Domokos-templom (1944) díszítése; a Székesfehérvár Városháza közgyűlési termének Az Aranybulla kihirdetése c. freskója. 1939-től 1947-ig a Képzőművészeti Főiskolán tanított. 1945 után egyházi megbízásokból freskókat restaurált és templomok számára festett falképeket (Sümeg, Jászberény, Salgótarján, Miskolc). Többalakos kompozíciói mellett arcképfestészete is jelentős. Pályája során több elismerésben részesült: 1928-ban Benczúr-díjat, 1934-ben Balló Ede-díjat, 1936-ban Klebelsberg-díjat kapott. Jairus lányának feltámasztása c. festményéért 1940-ben a Székesfőváros díját kapta meg. 1975-ben műveiből gyűjteményes tárlatot rendeztek Japánban. Tájképeit, csendéleteit, egyházi és történelmi festményeit egyaránt a novecento szellemi hatása, természetelvű látásmód és dekorativitás jellemzik. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page