Ismertető szöveg: Székesfehérvár (szlovákul Stoličný Belehrad, horvátul Stolni Biograd, németül Stuhlweißenburg, latinul Alba Regia) megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely. A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évezred) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál az Adria és Itália felé. Fehérvár ma is a Dunántúl vasúti és közúti csomópontja. A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt. István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a királyi bazilikát is (1003-1038). (Forrás: Wikipédia)

Az 1937-ben brozból öntött szobor alkotója Lux Elek. A kétszeres életnagyságú ülő szobor téglából álló talapzatát később burkolták be kőlapokkal. A talapzaton lévő emléktábla szövege:

"HŐS WATTAY FERENC, HŰ VÁRKAPITÁNY!
NEM TÖR MEG AZ ARANY, KARD, SEM A PRIBÉK HATALOM.
BRONZ ALAKOD HIRDESSE A MESSZE JÖVŐNEK.
SEM ERŐ, SEM IDŐ, SE A POGÁNY GYÜLÖLET
NEM FOGHAT KI AZ ERŐS, DERÉK MAGYARON!"
(BÓDÁS JÁNOS)

(Forrás: Wikipédia)