Normál kép: Josvafo_20.jpg | Méret: x | Színmélység: | Felbontás: ismeretlen |
Nagy kép: Josvafo_20_nagykep.jpg | Méret: x | Színmélység: | Felbontás: ismeretlen |
Képaláírás: Hallstatti mészkő lehet... Ismertető szöveg: Magyarország hegyvidékein sok helyen fordulnak elő különböző korú mészkövek a felszínen, felszín alatti elterjedésük pedig még jelentősebb. Barlangképződésre triász és eocén korú mészköveink a legkedvezőbbek. Triász mészkövekben alakultak ki az Aggteleki-karszt barlangjai, amelyeket az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánított; eocén-kori mészkövekben fejlődtek ki a budai hévizes barlangok, ilyenekből törnek fel a Duna partján a budai meleg fürdők forrásai. Legnevezetesebb hazai előfordulása kétségkívül az Aggteleki-karszt. Fejtőtelepek több helyütt is működnek, elsősorban a cementipar számára alapanyagot szolgáltatva. Az építészeti felhasználású mészkövek közül a puha mészkő fő előfordulási helyei Sóskút, Fertőrákos ill. a szomszédos Szentmargitbánya (Ausztria), míg a kemény mészkőé Süttő. A tardosi bányából származó, hússzínű mészkövet "magyar márvány" címszóval is illetik. (Forrás: Wikipédia) A mohák az egész Földön elterjedt növények. A nem szövetes, embriós növények tartoznak hozzájuk. Mintegy 26 000 fajuk ismert. Kis termetű, levélkére és száracskára tagolódó vagy telepes, zöld színű spórás növények, gyökerek és szállítószövetek nélkül. |
Kapcsolódó dokumentum: Rónay Zoltán: Jósvafő |