Képaláírás: A sárkány mint a tudomány eszköze.

Ismertető szöveg: Régi idő óta rendre játékszere a magyar gyermeknek a sárkány, melyet hosszú madzagon föl­-fölereszt a levegőbe, kivált a tavaszi és őszi szeles napokon, s el nem únja gyönyörködve nézni, a mint az hol nyugodtan, hol viczkándozva lebeg a magasban. A khinaiak és japánok is ősrégi idők óta ismerik és kedvelik ezt a játékszert, mely a mulatságon kivül komolyabb czélra talán csak akkor szolgált, mikor Franklin Benjámint rávezette a villámhárító föltalálására.
Mostanában azonban egyre nagyobb fontosságot nyer a sárkány, mint meteorológiai eszköz, melynek használhatóságát sem havazás, se m fagy, sem zivatar nem zavarja meg. Többen próbálkoztak, hogy tudományos czélokra mennél könnyebb s mennél alkalmasabb sárkányokat készítsenek; de végre is a japáni sárkányt fogadták el mintának, mely üregesen van szerkesztve. A japáni sárkány ugyanis két-két szögletes vagy hengerded dobozból áll, melyeket keresztléczek foglalnak össze egymással. A dobozok oldalainak a végei elől is fölfelé hajlítvák.
Az első meteorologiai kisérleteket sárkányok föleresztése útján egy Eddy W. A. nevű tudós tette, kinek kisérleteit azóta sokan utánozták s hogy az esetleges viharok a sárkányt el ne ragadják, madzag helyett a föleresztésre zongorahúrokat alkalmaztak, melyek csak oly könnyűek, mint a madzag, de sokkal erősebbek. Mind a meteorologiai észleleteknél, mind a fényképezésnél igen könnyű a föleresztő húr segélyével villamos áramokat is előidézni s így a sárkányt a szokottnál nagyobb távolságra láthatóvá tenni. A japáni sárkányon ezenkívül igen kényelmesen el lehet helyezni a ládaalakú fényképező gépet is. Az ily sárkány rendesen 25 négyzet láb nagyságú, s még ekkor igen magasra képes fölszállni
Kutatás alkalmával a sárkányhoz miként a léghajónál is szokásos, a kutató számára külön kosarat alkalmaznak. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. január 2.)