Normál kép: 121-132_pix_oldal_2_kep_0001.jpg | Méret: x | Színmélység: | Felbontás: ismeretlen |
Nagy kép: 121-132_pix_oldal_2_kep_0001_nagykep.jpg | Méret: x | Színmélység: | Felbontás: ismeretlen |
Képaláírás: Daruvári fürdő Ismertető szöveg: "E fürdő kies fekvése, egészséges éghajlata, csuda gyógyerejü vize, s legkivált alkalmas helyzete miatt különösen Somogy, Baranya, s részben Zalamegye közönségére nézve nagyon figyelemre méltó. De távolabb lakó hazánkfiai is érdekkel olvasandják e fürdő rövid ismertetését. A Daru vári fürdő fekszik Slavoniában Pozsegamegyében, a Drávától négy, a Szávától öt órai távolságra kazán alakú kies völgyben a bason nevezetű város tőszomszédságában, melly római kath. s n. e. görög plébániákkal, s kerületi cs. kir. hivatallal bir. Már a rómaiaktól nagyban és sikeresen használtattak meleg gyógyforrásai, az 1836-iki vegytani szétbontás tanúsítása (Wagner) szerint igen hathatós részekből állanak. Különösen figyelemre méltók az iszapfürdők, mellyek rövid ott létem alatt is nem kis bámulásomra jeles gyógyításokat tőnek. Ezek közt minden tekintetben első helyre teendő a mult évben különös csinnal épített ...Maria fürdő.Láttam ölben czipelt betegeket, kik 10-szeri fürdő után már maguk sántikáltak a fürdőbe. - Igen hasznosnak bizonyult bc mindennemű tagmerevültségben köszvény s idegbajokban. Csalhatlan sikerű mindennemű női bajokban, görcsökben, s gyengültségekben. Itt lehetlen érintetlenül hagynom, azon átalános balhiedelmet, miszerint a daruvári fürdő csupán nőfürdő. Reám, mint férfira, hasonló jó sikerű volt. ki egész télen át az ágyat nyomván, oda érkeztemkor tagjaimat igen nagy bajjal, s fájdalommal mozgathattam vala de már kilenczedik fürdőre minden idegen segitség nélkül öltözködhettem pedig az előtt még nyakkendőmet sem valék képes egyedül felkötni."(Forrás: Vasárnapi Ujság, 6. évf. 11. sz. (1859. márczius 13.)) 37-50 °C-os radioaktív gyógyvizét már a rómaiak is ismerték, akik Aqua Balissae néven üdülőtelepülést alapítottak itt. Erre a korra emlékeztet az az előkerült három téglasír, melyet mozaiktördékek, faliképek borítanak. A középkori települést 1334-ben a zágrábi püspökség tizedjegyzéke említi először. A középkorban bencés apátság volt itt, melynek falfestményekkel díszített hatalmas falmaradványait 1777-ben említik. A virágzó település fejlődését a török hódítás törte derékba. A lakosság elvándorlása már a 15. században megkezdődött, majd 1543-tól a teljesen kicserélődött. Az addig zömében katolikus városba nagyszámú szerb ortodox érkezett. A török kiűzése után a határőrvidék települése lett. (forrás:wikipedia) |
Kapcsolódó dokumentum: Wikipédia: Daruvár (Horvátország) |