Ismertető szöveg: 1992. TÖRTÉNELMI ARCKÉPCSARNOK (IV.)
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Kertész Dániel
Névérték: 10.- Ft
Á 1992. okt. 28.-1994. dec. 31.
P 230 000 fog.
4168 4217 10 Ft Báthory István (1533-1586) 60.- 20.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Báthori István Erdély fejedelme (1571-75) és Lengyelország királya (1575-
1580). Báthori István erdélyi vajda és
Telegdi Katalin fia. Bécsben és Pádovában végzett
egyetemet. Császári apród, majd 1543-ban királyi
adományul kapta Szatmárt, de Erdélybe csak 1551-ben tért
vissza. 1556-ban Munkácsnál fogadta a hatalom átvételére
érkező Izabella királynét, s annak
hadvezéreként vezette Szatmár védelmét a császári csapatok
ellen. Hadadnál vereséget szenvedett 1562-ben. Váradi
főkapitányként János Zsigmond erdélyi fejedelem (ur.1556-
1571) követe volt Bécsben. Sikerült kétesztendős
fegyverszünetet kötnie I. Ferdinánd német-római császárral
(ur. 1556-1564), de János Zsigmond újra kezdte a háborút,
emiatt a Bécsbe követként érkező Báthorit I. Miksa németrómai
császár (ur.1564-1576) 1565-ben elfogatta és két éven át szoros őrizet alatt
tartotta Prágában. 1571. május 25-én Erdély fejedelmévé választották. 1572-ben a
török Porta megerősítette a Báthori-család erdélyi uralmát. A központi hatalom
megszilárdítására törekedett, lépéseket tett Erdély gazdasági és katonai helyzetének
megszilárdítására, támogatta a kultúrát, udvara reneszánsz szellemű kulturális
központ volt. 1575-ben feleségül vette a Jagelló-ház utolsó sarját Annát, így a lengyel rendek akaratából 1575. december 14-én lengyel királlyá
választották. Mivel a lengyel rendek feltétele az volt, hogy Lengyelországba költözzék,
Kristóf bátyjára hagyta Erdély kormányzását, de a trónról nem mondott
le. Az esküvő után 1576. május 1-én lengyel királlyá
intézésére Krakkóban szervezett
kancellária működött, Berzeviczy
Márton és
Kovacsóczy Farkas vezetésével. Kristóf halála után -
1581-től - a kancellárián keresztül
egy 12 tagú tanács, majd egy
triumvirátus, később Ghiczy János
kormányzó hajtotta végre
Báthori István rendelkezéseit. Királyként
is az erős központi hatalom kiépítésére törekedett, megtörte a királlyá
választását ellenző Gdanskot és főként nyugati és erdélyi katonákból álló zsoldos
hadsereggel sikeresen háborúzott három hadjáratban is Oroszország ellen. A
törvények szigorú betartására törekedett, tiszteletben tartotta az alkotmányos
monarchia közjogi intézményeit, sokat tett a lengyel gazdaság fejlesztéséért,
támogatta a művészeti és kulturális életet. 1579-ben egyetemet alapított, segítette a
katolikus egyházat. Célja egy Lengyelországot, Litvániát, Erdélyt és Magyarországot
magában foglaló Habsburg- és törökellenes államszövetség létrehozása volt.
Kidolgozta ennek stratégiai tervét, de az 1585-ös erdélyi és magyarországi járvány és
éhínség, valamint máig nem tisztázott körülmények között bekövetkezett halála miatt
nem valósulhatott meg. A lengyelek egyik legnagyobb királyukként tisztelik. Hamvait a
krakkói Wawel egyik sírboltjában helyezték örök nyugalomra. (Larousse 1991.lk.258
o., Révai Nl.2k.688 o., MNL.3k.355 o.)
(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|