Ismertető szöveg: 2001. MŰVÉSZETEK (I.)
100 éves a Gödöllői Művésztelep
100 éves a FÉSZEK Klub
50-es ívekben nyomva, egy íven 5 vonalkód.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Vagyóczky Károly
Névérték: 100,- Ft
Á 2001. júl. 12.-2003. dec. 31.
P 150 000 fog.
4615 4681 100 Ft Körösfői Kriesch Aladár (1863-1920) allegorikus rajza 200,- 200,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

1904-1920 között a magyarországi szecesszió ipar- és képzőművészeti központja volt a gödöllői művésztelep. Alapítója Körösfői-Kriesch Aladár festő, iparművész és Nagy Sándor festő, iparművész volt. Jelentős tagjai voltak Frecskay Endre festő, Zichy István gróf történész, festő, Juhász Árpád festő, iparművész, Frey Rózsa, Mihály (Müller) Rezső festő, grafikus és Remsey Jenő György festő, író. A művésztelep élete és léte szorosan Körösfői Kriesch Aladár életéhez és tevékenységéhez kapcsolódik, aki 1863. október 29-én született és 1920. június 16-án hunyt el. A művésztelep Körösfői Kriesch 50 fős szövőiskolájával alakult meg és a művész 1920-ban bekövetkezett halálával szűnt meg. Első jelentős szereplésük a Műbarátok Körének lakáskiállítása volt 1905-ben, ahol a népművészetből merítő, fagerendázatos enteriőrökkel szerepeltek. 1909-től az addig elsősorban iparművészeti műhely művészteleppé alakult át a grafika és a szobrászat megjelenésével. 1914-ben, az I. világháború kitörésekor a telep tagjai szétszóródtak, bár Gödöllőn továbbra is készült néhány munka. A Tanácsköztársaság állami tulajdonba vette a telepet. Körösfői helyett Fereczy Noémit nevezték ki a telep vezetőjének, de tényleges vezetőcserére és ujjászervezésre nem került sor. A művésztelep által alkalmazott képi világ legfőbb forrásai a középkori hagyományokat örző magyar népművészet és népélet, valamint a magyar nemzeti mitológia és a népmesék népballadák voltak. (MNL.8k.734 o, MNL.11k.451 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Június) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)