Ismertető szöveg: 1967. FESTMÉNY (III.) - BLOKK
Mélyny. 12 1/2 K. fog.
Á 1967. dec. 21.-1968. máj. 31.
PM 314 149 fog. 6 249
2424 BI 61 2377 10 Ft Uitz Béla (1887-1972):
Almaszedők 300,- 300,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Uitz Béla magyar festő. Mint lakatos 1908-ban ösztöndíjjal iratkozott be a
Képzőművészeti Főiskolára, ahol Balló Edénél (1859-1936) és
Ferenczy Károlynál tanult. 1912 után alakult ki
művészetének sajátos formanyelve. Korai posztimresszionizmushoz
közeli szénrajzai után, mint pl. Anya gyermekével, az 1910-es évek
közepétől erőteljes vonalkezelésű, kuboexpresszionista tusrajzokat
készített. Olaszországi tanulmányútját az I. világháború kitörése
szakította félbe. 1915-ben csatlakozott a Tett című folyóirat köré
csoportosult fiatalok antimilitarista értelmiségi köréhez. 1916-ban
grafikai műveivel szerepelt a San Francisco-i nemzetközi kiállításon, ahol aranyérmet
kapott. Művészetét abban az időben a dinamikus szín- és formakompozíciók keresése
jellemezte. A Tanácsköztársaság idején a
Művészeti Direktórium tagja, a Proletár
Képzőművészeti Tanműhely vezetője volt.
Ismertek akkor készült plakátjai, mint pl.
Vörös katonák előre. A
Tanácsköztársaság bukása után börtönbe
került, majd Bécsbe emigrált, ahol
kezdetben együtt dolgozott Kassák
Lajossal. 1921-ben
Moszkvában erősen hatott rá a régi orosz
ikonfestészet és a konstruktivizmus, főleg
Alexander Mihájlovics Rodcsenko
(1891-1956) művészete. Ott készült az
Ikonanalízis-sorozata 1922-ben. 1922-24-
ben Párizsban Komját Aladárral
(1891-1937) közösen Egység címmel
szerkesztett folyóiratot, és Martel álnéven
dolgozott. Ott készítette egyik
nagyjelentőségű alkotását, a 14
rézkarcból álló, szuggesztív erejű
kompozícióját, az angol
takácsforradalmat ábrázoló General Ludd
című sorozatát. 1926-tól 1970-ig a
Szovjetunióban élt ahol monumentális
falfestési feladatokkal foglalkozott.
Moszkvában a Felső Iparművészeti Intézet
festészerti karának dékánja volt. Később Kirgiziában murális alkotásokat festett.
1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták. 1939-től kapcsolódott be újra a
művészeti életbe. 1970-ben hazatelepült és a színelméletre és az aranymetszés
szabályaira vonatkozó problémákkal foglalkozott. Sokoldalú művészi tehetség volt, a
festészeten kívül foglalkozott építészettel, zene-elmélettel, kertművészettel,
irodalomkritikával és esztétikával. (Műv.L.1968.4k.605 o., Új Magy.L.1962.6k.540 o.,
MNL.17k.868 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|