Normál kép: magyar_grafika_1927_388b.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: magyar_grafika_1927_388b_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A Schnellpressenfabrik Frankenthal, Albert & Cie A. G. Frankenthal mély nyomógépei
A "Palatia" henger leszorítószerkezete

Ismertető szöveg: "A formahenger a gép azon része, amely köré az összes többi mechanizmusok csoportosítva vannak és amelynek szerencsés konstrukciója az egész gép használhatóságára kihatással van. Nem csodálható tehát, hogy éppen a formahenger ment a legtöbb változáson keresztül és áll még ma is az érdeklődés központjában.
A gép ezen legfontosabb alkotórészének most következő leírásánál látni fogjuk, hogy az egyes típusok közötti eltérést mindenkor az a szempont imputálta, hogy a henger súlyát messzemenően redukálva, azok kezelését és szállítását egyszerűsítse.
A masszív formahengerre hidraulikus úton sajtolt vékony rézköpeny tekintendő a legrégibb, de egyszersmind a legkedvezőtlenebb megoldásnak, miután a 6-80,0 kg súlyú henger kezelésével járó nehézségekhez még az is hozzájárul, hogy a rézköpeny a hengerre gyakorolt nagy nyomás alatt könnyen deformálódik.
Valamivel kedvezőbb a helyzet azoknál a hengereknél, amelyek rézborítását galvánfürdő útján nyerjük, miután annak anyaga abszolút homogén és előállítása aránylag egyszerű. Miután a hengerek súlya itt is akadályozza a könnyű kezelést, alkalmazásuk csakis a végnélküli papírról nyomó mélynyomó-rotációsnál indokolt, ahol ugyanis a formahengett ritkábban cserélik és a nyomómű alacsony fekvése és könnyű megközelítése szállító kocsival, a henger beemelését automatikus úton teszi lehetővé. Az ívnyomógépnél ugyanaz nem volna máskép megoldható, mint emelőszerkezettel, miért is ma már a fenti hengerkonstrukció ezeknél a gépeknél alig található.
Az aluminiumhengerekkel tett tapasztalatok azért nem kielégítőek, mert a galvanizált réz nem jól köt az alumíniummal, melynek szilárdsága és deformációmentessége sem felel meg a mélynyomásnál szükséges feltételeknek.
Ezekután közelfekvő volt a gondolat, hogy a rézborítást nem közvetlenül, hanem közvetve kell a hengerre vinni, vagyis egy acélhengerköpenyt galvanizálva, az úgynevezett hengermagra tolni és azon minden elmozdulás ellen biztosítani.
A galvánberendezést megtakarítandó, először tiszta rézhengerköpennyel kísérleteztek, amelyet már kiszorított a majdnem kizárólag használatban levő, szilárdságában és tartósságában utolérhetetlen acélhengerköpeny.
A hengerköpeny elterjedettségének indítóoka azonban főkép abban találja magyarázatát, hogy ezek alkalmazásánál a nehéz formahengert nem kell a gépből kiemelni, mert az úgynevezett hengerleszorítószerkezet segítségével a hengerpalástot oldalról a hengermagra lehet tolni, azon megrögzítve rövid percek alatt a gép nyomásra kész állapotba hozható. "
(Forrás: Magyar Grafika, 1927. november-december)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page