Képaláírás: Oskarshall, a király nyaralója
IX. Krisztiánia

Ismertető szöveg: " Szinte reméiiytelenül borult be krisztiániai ég : ködös a homályos fjord elvesző messzesége, mint az Edda bonis izlandi legendáinak, vagy a Nórák és Hedda Gablerek lelkének a háttere. A szürke fellegek az öböl túlsó oldalán szomorkodó Oskarshall-kastély angol-gót tornyán tépik szét permetés fátyolukat; - a Solness-ek és Stockmanok álmaival vannak telve és az Alving Oswald melankóliájával, aki őrületében reszkető kézzel nyúlt e ködön át a szerelmes szicziliai nap után. A mély indulatu, komor norvég géniusz terjeszti ki ma tragikus szürke szárnyait Krisztiánia felé. Pedig olykor, ha megnyugszik a norvég ég és kikékülő boltján remegő bárányfellegei közt fagyos északi mosolyra nyilik a menny arczulata: olyan csendes, szomorú és kedves város ez a Krisztiánia! Bár mintha azért mindig fésű volna itt az élet hegedűjének húrjain "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/14200/14227/pdf/14227_2.pdf)