D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/014500/014502 F á j l n é v : Hovej_csipkemuzeum.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/014500/014502/Hovej_csipkemuzeum_kiskep.jpg F ő c í m : Csipkemúzeum - Hövej B e s o r o l á s i c í m : Csipkemúzeum - Hövej S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Pintye U t ó n é v : Dávid I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-07-16 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2006-05-30 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Wikipédia M e g n e v e z é s : Wikipédia C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-NonCommercial-NoDerivs 2.0 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Néprajz, antropológia A l t é m a k ö r : Tárgyi néprajz T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Tárgyi népművészet T é m a k ö r : Építészet, építőipar A l t é m a k ö r : Épületek T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Muzeológia, műemlékvédelem T á r g y s z ó : csipke M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : csipkekészítés M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : múzeum M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Magyarország T á r g y s z ó : Hövej
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : A község nevét a höveji hímzés tette ismertté a világ előtt. Ennek a hímzésnek ősi formája, a rábaközi hímzés már régtől fogva ismert. Hövejen lyukacsos hímzés volt a neve, mert a lenge anyagon lévő lyukakat különböző mintájú kötésekkel töltötték ki. A forma szerint alkalmazzák a búzavirág, a tulipán, a szegfű, a tölgyfalevél stb. mintát, a kötés pedig lehet pókos, kalinkás, órás koncos, keresztbe öltögetett. Ezt a hímzést a falu lakói között Nyikos Gáspárné Horváth Borbála terjesztette el az 1860-as években, aki Barbacson járva tanulta meg. Az asszonyok hamar elsajátították a mesterfogásokat nemcsak a munka szépségéért, hanem mert kiderült, hogy a nagy szorgalommal és ügyességgel készült termékek jól eladhatók. Az asszonyok a kézimunkával biztosítani tudták családjuk megélhetését, a lányok pedig kelengyéjüket. Voltak olyan családok, akik kizárólag ebből éltek. Az idősebbek, köztük néha a férfiak is, a termékek árusításával foglalkoztak, felkeresték a városokat és az üdülőhelyeket. A legrégibb kézimunkák az ingelők, kötények, oltárterítők, fejkendők, zsebkendők és ágyterítők voltak. Kezdetben elsősorban a jómódú kapuváriaknak dolgoztak. Az 1930-as években néhány család a Magyar Asszonyok Nemzetközi Szövetségénél dolgozott. 1947-ben szerepét a Tereza Háziipari Szövetkezet vette át. 1952-ben megalakult a Budapesti Háziipari Export Szövetkezet, amelynek a falu minden lánya, asszonya tagja lett. Ekkor már előrajzolt minták alapján és készen kapott nyersanyaggal dolgoztak. Ez a munkamódszer a mennyiséget állította előtérbe az egyéni alkotókedvvel szemben. 1954-ben a moszkvai népművészeti kiállításon kapott elismerést a höveji csipke. Az asszonyok közül 20-an nyerték el a népművész címet, Horváth Mária pedig megszerezte a népművészet mestere címet. 1962-ben a híres höveji csipke a brüsszeli világkiállításon aranyérmet szerez. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Csipke menyasszonyi ruha - Hövej U R L : http://dka.oszk.hu/014500/014501 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1280x960 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |