D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : mezokovesd_nepviselet1938_1.jpg
C Í M 
F ő c í m : Mezőkövesdi népviselet
B e s o r o l á s i   c í m : Mezőkövesdi népviselet
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
S z é k h e l y : Miskolc
O r s z á g : Magyarország
K I A D Ó 
K i a d ó   n e v e : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
S z é k h e l y e : Miskolc
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2008-01-05
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2004
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 1938-03-18
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : Postabélyegző dátuma
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : képeslap
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Észak-Magyarországi képeslapok
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Mezőkövesdi népviselet
M e g j e l e n é s : [S.l.] : [s.n.], 1938 [?]
T e c h n i k a : színezett fotó
L e l ő h e l y : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény
T í p u s : képeslap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Szülőföldünk, Észak-Magyarország régi képeslapokon
T É M A 
T é m a k ö r : Néprajz, antropológia
A l t é m a k ö r : Tárgyi néprajz
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Tárgyi népművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : népviselet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : matyók
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : fénykép
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Mezőkövesd
G e o N a m e s I d : 717652
N F N g e o i d : 1713
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Matyóföld
G e o N a m e s I d : 717749
N F N g e o i d : 39512
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Borsod vármegye
N F N g e o i d : 3511
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Mezőkövesd, Matyóföld "fővárosa", Miskolctól 45 km-re délnyugatra terül el, s a három matyó település közül a legismertebb (Szentistván és Tard a két kevésbé ismert). A "matyó" elnevezés a XVIII. század folyamán alakult ki. A név, amely eredetileg gúnyos megkülönböztetése volt a református Dél-Borsodban elszigetelten élő katolikusoknak, valószínűleg a Mátyás személynévből ered. Vitatott, hogy Mátyás királlyal összefüggésbe hozható-e a név, melyről már rég lekopott a gúnyos felhang, s ma már egy etnikailag, földrajzilag jól körülhatárolható csoportot jelöl.

A város területe már az őskorban is lakott volt, több kőkorszakbeli edénytöredéket is találtak. Ugyancsak régészeti leletek és a tudományok segítségével igazolható, hogy közvetlenül a magyarok előtt szláv népek laktak a környéken. A honfoglalás idején a kabarok telepedtek le a területen, mely az Örsúr-nemzetségé volt. Örsúr a közeli Kács-patak forrásánál épített várat magának.

Az első okleveles említés 1275-ből való, amikor az egri püspök korábbi tulajdonosának, az egri káptalannak adja vissza régi tulajdonát. A község neve valószínűleg a talaj kavicsos, köves jellegére utal. Kezdetben Kövesd néven említik, majd a XV. század közepétől feltűnik a Mezőkövesd alak is. Zsigmond király 1416-ban vásártartási jogot adott a községnek. Egy 1439-es oklevél tanúsága szerint Kövesd a diósgyőri koronauradalom birtoka lett - s az is maradt mintegy 400 esztendőn keresztül.

Mátyás király 1472-ben személyesen látogatott el Kövesdre, s tovább bővítette jogait. A fejlődés a török korban megtorpant. Nem bírván a Porta magas adóját fizetni, a város lakói elbujdostak. A település sokáig üresen állt, és csak 1665-től kezdett újra benépesülni.

Kövesd településszerkezete érdekesen alakult az újjáépítés során. Az ún. ólas-kertes szerkezetben rendszertelenül épültek a házak. A matyók hadközösségben éltek, ez azt jelentette, hogy az egy nemzetséghez tartozó családok alkották a hadat, amely árokkal, vízmosással vagy egyéb természetes határral különült el a többitől. A hadak életét szigorú szokásjog szabályozta.

Kövesd fejlődését a kuruc kor harcai után a pestisjárvány vetette vissza, amelynek következtében a lakosság csaknem kihalt.

1770 novemberében fontos esemény színhelye volt a város, Borsod vármegye nemesi közgyűlése ugyanis itt tárgyalta meg az úrbérrendezés lebonyolítását. A Kövesdre vonatkozó egyezmény azonban csak 1784-ben született meg.

Mezőkövesd országszerte híres színes népviseletéről, szabadrajzú hímzéseiről, melyek története a reformkorban kezdődött, s virágkorát az 1860-as években élte. Kezdetben fehérhímzést készítettek a lepedővégeken vágott lyukak köré (ez volt az ún. vagdalásos hímzés), majd később a lyukakat piros-kék fonállal varrták ki. A lepedővégek után a legényingek lobogós ujját, majd a surc (keskeny kötény) alját is kihímezték. A leghíresebb hímzőasszony Kis Jankó Bori volt. Mintái a fantáziát követve szabadon szárnyaltak. A század húszas éveiben veszélybe került az eredeti népviselet, mert közönséges, csillogó flittereket kezdtek el a ruhákra varrni. A "cifrálkodás" egész vagyonba került, s még a legszegényebbek is mindenüket a díszes ruhákra költötték. A haszontalan díszelgésnek végül az egyház vetett véget, amikor 1925-ben összegyűjtették a "ragyogókat", és elégették őket. Attól kezdve tilos volt ruhára varrni ezeket.

A város méltán híres népviseletén kívül számos érdekességet kínál az odalátogatóknak. Érdemes megtekinteni a XVIII. századi plébániatemplomot, melynek egyik kápolnája a XV. századból való. A plébánialak koronaszobájában őrizték 1806-ban a Szent Koronát. A Matyó Múzeum és a Mezőgazdasági Gépmúzeum mindenki számára érdekes látnivalókat kínál.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Borsod vm. 1873: Kövesd, Mezőkövesd, 1904: Mezőkövesd
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Üdvözlet Mezö-Kövesd vidékéröl : Mezö-Kövesdi Matyo völegény és menyasszony
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 732x1119 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
A   d o k u m e n t u m   s t á t u s z a : SZÉP
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella
S z e r e p   /   m i n ő s é g : ellenőrzés
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Simon Jennifer