D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_toldy.jpg
C Í M 
F ő c í m : Toldy Ferenc
B e s o r o l á s i   c í m : Toldy Ferenc
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Huszár
U t ó n é v : Adolf
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-08
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : dombormű
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : dombormű
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Toldy Ferenc (1805-1875)
V I A F I d : 56622008
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : dombormű
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
N F N g e o i d : 26477
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
N F N g e o i d : 1134
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: B. 266 [szobrász: Huszár Adolf]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Toldy Ferenc, Schedel irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (r. 1830, ig. 1871), Toldy István és László apja. Magyarországi német polgárcsaládból származott. 1822-től Pesten, 1813-tól Cegléden (itt tanult meg magyarul), 1814-től Pesten, 1818-tól Kassán, 1819 - 22-ben a pesti egyetem bölcsészeti tanfolyamán tanult. Itt kötött barátságot Bajza Józseffel; kapcsolatba került a kor irodalmi életének vezéralakjaival. 1822 - 1827 között elvégezte a pesti egyetemen az orvosi tanfolyamot, s 1829-ben orvosi diplomát szerzett. 1829 - 30-ban nagyobb Ny-európai tanulmányutat tett. Többek között meglátogatta Weimarban Goethét is. Hazatérése után rövid ideig orvosi gyakorlatot folytatott. 1833-ban a pesti egy. orvoskarán makrobiotikát és diaetetikát adott elő. Az MTA-nak 1831-től segédjegyzője, 1835 - 61 között titkára. 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Vörösmarty Mihállyal szerk. az Athenaeumot. 1833 - 46-ban a diaetetika rk. tanára, 1850 - 61-ben az esztétika és az irodalomtörténet magántanára, 1861-től haláláig a m. nyelv és irodalom tanára a pesti egy.-en. 1871 - 72-ben az egy. rektora. 1846- tól haláláig az Egyetemi Könyvtár ig.-ja. 1836-ban ő kezdeményezte a Kisfaludy Táts. létrehozást, melynek 1841-től 1860-ig ig.-ja; 1860-tól másodelnöke, 1873-tól elnöke. 1831 - 32-ben a Magyar Orvosi Tár (melyet Bugát Pálal, együtt alapított), 1834 - 35-ben a Tudománytár, 1837 - 40-ben a Figyelmező, 1850 - 60-ban az általa és Pauler Tivadar által alapított Új Magyar Múzeum szerk.-je. Mint a Bajza-Vörösmarty-Toldy "triumvirátus" tagja, irányító szerepet töltött be az 1830-as és 40-es évek szellemi életében, de az ellenzéki mozgalom radikalizálódásával már nem tartott lépést. A szabadságharc idején távol tartotta magát a közélettől. Az 1849 utáni korszakban befolyása már a szorosabban vett tudományos élet területére korlátozódott, melynek fellendítése érdekében széles körű tevékenységet fejtett ki. 1871-ben, 50 éves írói jubileuma alkalmából országos méretű ünneplésben volt része. A tudományos igényű m. irodalomtörténetírás megteremtője. A korabeli folyóiratokban és más kiadványokban rendkívül nagyszámú tanulmánya, cikke, kritikája, emlékbeszéde stb. jelent meg. E kisebb írásaiból élete utolsó éveiben 8 kötetes gyűjteményt állított össze. Igen sok m. nyelvemléket és történelmi kútfőt fedezett fel és tett közzé, valamint számos klasszikus írónk műveinek kiadását rendezte sajtó alá. Két ízben szerkesztett a magyar költészet fejlődését bemutató, nagyszabású antológiát és átfogó irodalomtörténeti munkát. Naplója elveszett. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Zsilinszky Mihály
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn