|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/025000/025092 F á j l n é v : Silurus_glanis_01.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/025000/025092/Silurus_glanis_01_kiskep.jpg F ő c í m : Silurus glanis 01 [Európai harcsa] B e s o r o l á s i c í m : Silurus glanis 01 [Európai harcsa] S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : TinoStrauss E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-06-13 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2009-12-15 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Állatvilág M e g n e v e z é s : Wikipédia M e g n e v e z é s : Wikipédia C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-ShareAlike 3.0 T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Állattan T á r g y s z ó : állatkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vízi állat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : ragadozó hal M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : harcsa M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Magyarország
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : Az európai harcsa (Silurus glanis), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe és a harcsafélék (Siluridae) családjába tartozó faj. Európa édesvizeinek második legnagyobbra növő hala, a viza után, a magyarországi halfauna "óriása" ez a ragadozó hal, hiszen két métert is meghaladhatják egyes példányai. Európa közép és keleti területén szinte mindenütt megtalálható, Magyarországon folyó és állóvizekben is egyaránt gyakori. Ázsiában Anatóliában és az Aral-tó vízrendszerében őshonos, a faj keleti elterjedési területe eléri Kínát. Telepítéseinek köszönhetően Nyugat-Európában, a Brit-szigeten és a Bajkál-tó vízrendszerében is megtalálható. Gazdasági szempontból jelentős és értékes hal.
Tógazdaságokban is nevelnek, de a kifogott és értékesített európai harcsa jelentős részét a természetes vizek adják. Magyarországon a halászata és a horgászata is azért népszerű, mert jelentős zsákmányt ígér nagyra nőtt példányainak köszönhetően. Húsa rendkívül ízletes, zsírban gazdag és szálkamentes, ezért a magyar konyha által készített halételek egyik fő alapanyaga. Előfordulása Franciaországtól egészen Afganisztánig terjed. Közép- és Kelet-Európában és Ázsia egyes részein (Anatólia északi része, Aral-tó) őshonos. Telepítéseinek köszönhetően Európa nyugati részén így például Angliában és a Bajkál-tó vízrendszerében is megtalálható. Előfordulási területén a folyó és álló vizekben a hegyi patakokon és folyókon kívül majdnem minden domb- és síkvidéki folyóban, azok mellék- és holtágaiban, tavakban, még a brakkvizes tengeröblökben is megtalálható. Kárpát-medence nagyra növő őshonos ragadozó hala, mely Magyarországon megtalálható minden olyan folyóban és állóvízben, ahol előfordulnak mély, gödrös részek, bedőlt fák, kőrakások, elsüllyedt hajók, amelyek árnyékában a ragadozó biztosan rejtőzhet. A Duna-Tisza-csatornából albínó példányai is előkerültek. Fontosabb élőhelyei: a Duna, a Mosoni-Duna, a Rába, a Rábca, a Marcal, az Ipoly, a Zala, a Zala-Somogyi-Határárok, a Sió, a Kapos, a Dráva, a Mura, a Kerka, a Karasica, a Tisza, az Öreg-Túr, a Szamos, a Kraszna, a Bodrog, a Keleti-főcsatorna, a Nyugati-főcsatorna, a Sajó, a Bódva, a Hernád, a Vadász-patak, a Takta, az Eger-patak, a Csincse-patak, a Zagyva, a Hármas-Körös, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös, a Fehér-Körös, a Sebes-Körös, a Berettyó, a Maros, a Balaton, a Kis-Balaton, a Fertő, a Velencei-tó, és a Tisza-tó. Teste a többi hazai halunktól meglehetősen különbözik. Feje nagy, hát-hasi irányban erősen lapított. Száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajuszszálat találunk. Szélesre nyíló szájában felül és alul rendkívül sok apró, kissé visszahajló, tűhegyes ránőtt fog helyezkedik el. Szemei kicsik, mégis a tapasztalatok szerint jól lát velük. Törzse rövid, hengeres, izmos farka hosszú és teste pikkelytelen. Színe alkalmazkodik a fenékhez, többnyire fekete, szürke, agyagos áradáskor akár sárga is lehet. Többnyire társasan, a fenék közelében él, 5-20 fős csoportokban. Mindig lesből, főként éjjel támadó, rendkívül falánk ragadozó. Kisebb példányai főként hallal, rákokkal, piócákkal, puhatestűekkel táplálkoznak, a nagyobbak vízközelben élő kétéltűeket, emlősöket, vízimadarakat is zsákmányolnak. Rablásai rendszerint nem láthatóak, szürkületkor azonban sokszor hatalmas vízörvényeket keltő forgásaival kelti fel a szemlélődő figyelmét. Ilyenkor, sokszor szinte lassított felvételként mozogva jön a felszínre, gyakran látható a lassan mozgó állat hatalmas feje és teste is. Az ívással kapcsolatos magatartása érdekes, az ívóhelyen a hím testével körülfonja a nőstény hastájékát és kipréseli belőle az ikrákat, amelyeket nyomban megtermékenyít. Ivadékgondozó faj, az ikrák lerakása után a hím a vízinövényekből álló fészket kb. 3 hétig, az ivadék kikeléséig őrzi. Oxigénigénye alacsony, a vizek szennyezését jól tűri. Hazánkban fogott, hitelesen lejegyzett, eddigi legnagyobb példánya 112 kg, 227 cm. Az európai harcsa éjjeli ragadozó hal. Leginkább éjszaka aktív, de az időjárás változása is kihat a kedvére. Nyáron nagy melegben, zivatarok előtt idegessé válik, s ilyenkor mindent felfal ami az útjába kerül. Viharok után már nem mozog. Sötétedés után lehet próbálkozni a horgászatával, ha éjfélig nincs kapás, utána már nem érdemes tovább várakozni. Magyarországon a horgászok nemes halként tartják számon az európai harcsát. A 80 centiméter alatti példányai horgászati tilalom alá esnek május 02. - június 15. között. Az év további részében az 50 centiméter feletti példányai foghatóak az adott vízre érvényes mennyiségi korlátozások figyelembevételével. Magyarországon nem védett. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Lone Guardian: Szibériai tok U R L : http://dka.oszk.hu/025000/025090 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1588x1034 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 72 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |